Bár közismert maga a fogalom, de nagyon sok félreértés, tévhit is kering a passzívházakról. A leggyakrabban felbukkanó kérdések megválaszolásával törekszünk bővíteni az elérhető ismeretanyagot. A témával korábban is foglalkoztunk már itt.
Tényleg megfizethetetlenül drága egy passzívház?
Sajnos itthon a kevés megvalósult példa és a hiányos adatok miatt a különböző energetikai minőséget elérő épületek összevetésére még nem nagyon van esély. Tőlünk nyugatabbra, például Németországban már készültek ilyen összehasonlítások, amik alapján kijelenthető, hogy a passzívházak kb 8-15%-al kerülnek többe hagyományos társaiknál. Kiindulásnak ez egy jó adat.
A másik kérdés, ami felvetődik, hogy mihez viszonyítunk? Egy házilagosan, kalákában kivitelezett épület és egy fővállalkozó által bonyolított között is jelentős és minőség eltérés képzelhető el, miként az sem mindegy, hogy milyen árszínvonalú burkolatokat, ajtókat, stb. választunk. És hogyan lehet figyelembe venni azokat a komfort és egyéb műszaki előnyöket, melyekkel egy magasabb energetikai minőséggel bíró épület rendelkezik – mint például a folyamatos, egyenletes friss levegő ellátás, hideg-sugárzás- és hőhídmenetes szerkezetek?
Ha a beépített anyagok és termékek oldaláról közelítjük meg a kérdést láthatjuk, hogy kétségtelenül egy passzívházban általában vastagabb hőszigetelésekkel és jobb minőségű nyílászárókkal találkozunk, sőt a szellőztető berendezés is feláras lehet. Azonban az erőteljesen lecsökkent hőigény miatt a fűtési rendszer akár lényegesen egyszerűbb és így olcsóbb is lehet. Árkalkuláció számítása esetén fontos mérlegre tenni az épület várható üzemeltetési költségeit, amiben a passzívházak jól állnak, hiszen az összehasonlítás alapját képező épülettől függően 50-90%-os energia és költségmegtakarítást hoznak.
Végezetül elmondható, hogy racionális tervezés mellett akár egy hagyományos épület árszintje közelében is létrehozható egy passzívház, de előzetes kalkulációk és költségbecslések esetén a nemzetközi gyakorlathoz hasonló 10-20%-os felár kalkulálása lehet reális.
Tényleg nem lehet minden telekre passzívházat építeni?
De lehet, azonban ne feledjük, hogy lehetnek olyan adottságok, amelyek megléte esetleg megnehezíti vagy megdrágíthatja a dolgot.
A szoláris energia (napsütés) hasznosulásának passzívházak esetében kiemelt jelentősége van. Ezért könnyen belátható, hogy azokon a területeken, ahol az ideális tájolás biztosítható és a téli „napnyereséget” sem korlátozza semmi, könnyebben - értsd: olcsóbban - lehet elérni a kitűzött szintet, mint például egy erdő mélyén.
Mivel már alpesi menedékház és sarkkutató állomás is épült passzívházként így a hazai viszonyok között badarság lenne azt állítani, hogy akár a tájolástól függetlenül is ne lehetne megvalósítani azt, azonban a telekválasztás során - amennyiben van erre lehetőség - érdemes körültekintően eljárni. Fontos kihangsúlyozni, hogy a passzívház az energiahatékonyság mellett a költséghatékonyság koncepciójáról is szól.
Minden telken lehet passzívházat építeni, de amennyiben a költséghatékonyság is szempont, ahhoz megfelelő adottságok szükségesek.
Tényleg rondák lennének a passzívházak?
Egy passzívház kinézetre bármilyen lehet. Egyedül a közreműködőkön múlik, hogy a végeredmény esztétikailag is megállja-e a helyét.
A passzívház fogalom esztétikailag nem egy típus megoldás, szó sincs típusházról. A követelmény rendszer nem tartalmaz a megjelenésre előírásokat, azok csupán a műszaki paramétereket írják le, az épület megjelenése a tervezőn (és természetesen az építtetőn) múlik. Passzívházat bármilyen stílusban lehet készíteni, és ebből a szempontból olyanok, mint bármilyen más (családi)ház.
Hegedűs Attila
holnaphaz.blog.hu
