Gondoltatok már arra, hogy a fény környezetszennyező lehet? Hogy az éjszakai fények kihatással vannak ránk, emberekre és az állatokra egyaránt? Hogy a csillagképeket alkotó csillagokból sem látunk ma már annyit mint elődeink?
Nos a jelenség létezik, csillagképek láthatósági vizsgálatával pedig mérhető is. De miben nyilvánul ez meg? 
Humán vonatkozásban a kutatások egyre több bizonyítékot találnak az éjszakai fények káros hatásaira, érdemes tehát odafigyelni a hálószobaablakon át beszűrődő reklám- vagy utcai fények erősségére. Megfigyelések mutatják, hogy az éjszakai fények gátolják a melatonin hormon termelődését, mely erős antioxidáns, és a melatonin szint csökkenése következtében magasabb a daganatos betegségek kialakulásának kockázata.
Az állatvilágra is komoly hatást gyakorol az ökológiai fényszennyezés. Az állatok biológiai ritmusa felborul, a várost körülvevő természetes erdőkben, mezőkön, tópartokon nincs már természetes éjszakai sötétség. A szentjánosbogarak párzását például jelentősen megzavarja, hogy a világítótestek erősebb fényűek náluk, így párválasztáskor a lámpát részesítik előnyben.
A természetben a vízszintes poláros fény elsődleges forrása a vízfelszín, mely szitakötőket, egyéb rovarokat vonz. A fényszennyezés egyik alternatívája a mesterséges poláros felület, ilyen a sötét autók felszíne, a sötét üvegfelületek, aszfalt utak, fekete mezőgazdasági fóliák vagy akár a sötét sírkövek. Ezeket a felületeket ezért borítják gyakran rovartetemek, mert a vízfelszínnel összekeverve magukhoz vonzzák a rovarokat, akik sokszor oda rakják a petéiket a vízpartok helyett.
A csillagászok a fényszennyezést abból a szemszögből vizsgálják, hogy az éjszakai égbolton hogyan változnak a csillagok, csillagképek láthatóságai időről időre.
Ezt lehet vizsgálni a GLOBE AT NIGHT felmérésen, melyben bárki részt vehet, iskolás gyerekekkel ez akár családi program is lehet. 2013-ban április 29. és május 8. között is van lehetőség a hivatalos megfigyelésre. A feladat az Oroszlán csillagkép megkeresése, majd a tényleges látvány összehasonlítása a “magnitúdó” térképpel.
A felhívás részletei itt.
Mit tehetünk a fényszennyezés ellen?
A legfontosabb az lenne, hogy kerüljük a fölösleges fények használatát. Alapvetően csökkenteni kellene a fényszennyezést azzal, hogy nem világítunk ki pl. minden épületet, autópályát, a hidakat fölöslegesen. Csökkenteni kellene az égbolt kivilágítását, a fényeket elsősorban lefele kellene irányítani. A lámpatestek megfelelő árnyékolásával is jelentősen lehetne csökkenteni a fényszennyezést, este 11 után le lehetne kapcsolni egyes középületek díszkivilágítását, vagy pl. éjfél után csökkenthetnénk az utcai közvilágítás fényerejét.
A poláros fényszennyezés ellen védekezni a felületek durvításával, világosabbra cserélésével is lehetséges: a lényeg lenne megtörni a vízszintes felületeket (“a legzöldebb autó fehér és piszkos”), a sötét felszíneket világosra cserélni, különös tekintettel a védett vizes területek közelében fekvő mezőgazdasági területekre. Az ablaküveg polarizációja fehér függönnyel enyhíthető. Újabb építésű házak esetében minél kevesebb üvegfelület alkalmazása lenne a cél, valamint szürkés, matt színek javasoltak.
Idén nyáron kerül bevezetésre a szabályozás Franciaországban, miszerint az üzleteket egy órával az utolsó dolgozó távozása után fényteleníteni kell, de legkésőbb hajnali egykor le kell kapcsolni a lámpákat. Ezzel a fényszennyezés visszaszorítása mellett jelentős energiamegtakarítás is elérhető. A kezdeményezés nálunk is követendő példa lehet.
Felhasznált források:
Föld fényszennyezettségi térképe
Magyarország fényszennyezési térképe
fenyszennyezes.hu
Poláros fényszennyezés
Szerzők:
Györki-Iványi Zsófi
biomama.hu
és
Fidrich Róbert
Magyar Természetvédők Szövetsége, az ÖKOklikk megvalósítója
