Mindannyian vásároljuk, viseljük, de vajon mekkora utat jár be, mielőtt felvesszük?
Egy pamut póló általában nagy utat tesz meg a világ körül, mielőtt a boltjainkba érkezik. Az utazás a gyapotmezőn kezdődik, utána számos munkafolyamaton halad át, mint például a betakarítás, fosztás, fésülés, pörgetés, szövés, fehérítés és festés, mielőtt a mintás pamut textília megérkezik a polcokra. Ha bepillantunk a gyapottermelés és a pamut alapanyagú textilgyártás folyamataiba, a termeléshez felhasznált víz és az anyagok áramlásának olyan komplex rendszerét fedezhetjük fel, ami jól mintázza a globális kereskedelem működését.
Egy átlagos pamut póló vízlábnyoma kb. 2,700 liter. 1 kg finom pamut textilanyag előállítása átlagosan (globálisan) 11,000 liter vizet igényel.
Az utazás a gyapottermelés helyszínén kezdődik. A gyapotcserjék a világ trópusi és szubtrópusi vidékein őshonosak. 2009-ben Kína és India voltak a legnagyobb gyapottermelők. 2008-ban az USA volt a legnagyobb gyapot exportőr a világon (3,9 tonna), míg Ázsia volt messze a legnagyobb importőr (5,6 millió tonna), utána pedig Latin-Amerika következett (mindössze 0,6 millió tonna).
A póló előállításához szükséges víz 45%-a gyapotcserje öntözésére használt vízből, 41%-a a gyapotmező által felszívott csapadékból, 14%-a pedig a mezőkön használt műtrágyából és a textilipari feldolgozás során használt vegyszerekből származó szennyvízből tevődik össze.
A textilipar majdnem teljesen eltűnt a fejlett országokból és a gyárakat Ázsia fejlődő és feltörekvő gazdaságaiba költöztették, ezért vált ez a régió messze a legnagyobb gyapot importőrré a világon. Dakkában, Banglades fővárosában 3,000 textilüzem található, ahol a munkások – akik többnyire nők – 250 pólót készítenek óránként, és átlagosan 42 Eurót keresnek egy hónapban. A textilipart magas áramfogyasztás, környezetszennyezés, rossz munkakörülmények és elégtelen környezetvédelmi szabályozás jellemzi. Nem meglepő, hogy a póló vevője által fizetett végső fogyasztói ár általában sokkal kevesebb, mint az általa megtett út során keletkezett gazdasági, környezeti és szociális költségek.
Fogyasztóként a szokásaink tudatosításával, összgazdasági szinten a jól szervezett környezetgazdálkodással számtalan lehetőségünk van arra, hogy javítsuk anyag- és vízhasználatunkat. Ehhez is ad néhány tippet és szempontot a vízkészleteinkkel és az ezzel összefüggő fogyasztási szokásainkkal foglalkozó legfrissebb tanulmányunk. Nézd meg itt!
Mit tehetsz Te a hétköznapokban?
- Légy tudatosabb vásárló és csak azt vedd meg a boltok csábító kínálatában, amire valóban szükséged van!
- Nézz be a second hand boltokba és a különböző csere-bere piacokra! Itt olyan, még jó minőségű, mások által megunt holmikat találsz, amelyek akár a kedvenceddé is válhatnak. Ezzel kíméled a környezetedet és a pénztárcádat is.
Játssz az ÖKOdajkával és érdekes gondolatokkal gazdagodhatsz a bevásárlásaidhoz is!
Dóra Szilvia
Magyar Természetvédők Szövetsége, az ÖKOklikk megvalósítója
